Életünk alap-érzése, hangulata a belső nyugalom, harmónia és lelki béke. Ennek a lelki békének a fenntartása mindannyiunk legerősebb motivációja. Bármi, ami kibillent ebből az egyensúlyból, arra késztet bennünket, hogy kétségbeesve keressük újra azt a harmóniát, amitől nyugodtak maradhatunk. Egész életünkben az ellen küzdünk, hogy a külvilágból származó ingerek, melyek hatással vannak ránk, kibillentsenek, hogy hangulatunkat, reakcióinkat negatívan befolyásolják.

Belső félelmeink, szorongásaink is elvehetik a nyugalmat, felboríthatják napjainkat. Lelki békénk elérésében két motiváció van segítségünkre: az egyik, a külső vagy belső kellemetlen érzésektől való megszabadulás, amelyek keletkezhetnek konkrét nehézségekből, hiányérzetből, betegségből, esetleg párkapcsolati problémákból stb.

Ezek hatására energiaveszteséget szenvedünk el, fizikai tüneteink keletkeznek, melyek felhívják a figyelmet a sürgető törekvésre, hogy a nyugalmi állapotot visszaszerezzük. Ezt védekező mechanizmusnak is tekinthetjük.

A másik a boldogsághoz való közeledés hajlama, amely az előbbi ellenkezője, hiszen tudatos célkitűzés és vágyaink aktív elérése hatja át. Aki céljait követve, vágyait reálisan felmérve módszeresen halad az útján, azt minden apró eredmény jó érzéssel, boldogsággal tölt el.

Ez a két irányú mozgás – a kellemetlenségektől való ösztönös eltávolodás, és a boldogsághoz való törekvő közeledés – egész életünk meghatározó tényezője. Ezek által energiát nyerhetünk, vagy veszíthetünk. Lelki energiát. Ennek az energiának a szintje kihat fizikai állapotunkra, aktivitásunkra, kedélyállapotunkra, vitalitásunkra is. Nagyon fontos a feltöltődés, a lelki energia pótlása. Tudatosan törekedhetünk rá, hogy életünkből amennyire csak lehetséges kizárjuk a bennünket negatívan érintő hatásokat, azzal is, hogy pozitívan állunk a világhoz, örülünk minden apróságnak.

A pozitív gondolatok és az öröm feltölt, felvértez a negatív hatásokkal szemben. A minket körülvevő világ, a helyzetek és az emberek ítélet nélküli elfogadása egyensúlyban tart. A vidámság, a nevetés, a humor átszínezi az eseményeket, semlegesíti a lelki ártalmakat. Arra kell törekednünk, hogy minél több pozitív élmény színesítse mindennapjainkat.

A lelki béke belső hozzáállás, elcsendesedés, megnyugvás eredménye… A befelé figyelés, a tudatosság, érzéseink felmérése, azonosítása segít felmérni a károkat és esetleg stratégiát tudunk kialakítani nyugalom mielőbbi helyreállítására.

A kimerültség, szellemi, lelki fáradtság szintén kibillenthet a béke állapotából. Ezért is fontos kikapcsolni, kikapcsolódni időről időre. Megnyugodni a hétköznapok rohanó mozzanatai között, elcsendesedni. Nem mozdulni. Hiszen a testi nyugalom átragad bensőnkre is és segít feltöltődni. Nem futunk semmiért és semmi elől, ez egyrészről a lélek nyugalma. Ennek azonban szabad akaratunkból, saját döntésünk alapján kell történnie. Csak akkor érkezik el a test, lélek és szellem a nyugalom állapotába, ha erre tudatosan készülünk, ha megengedjük magunknak a megérdemelt pihenést. Ha a háromból akár egy is ellenáll, megfeszül, a lazítás, nyugalom csak részleges lesz, így nem is térhetünk vissza a természetes alapállapotunkba, a teljes lelki béke állapotába.

A lelki béke abból származik, hogy megelégedettséggel, hálával tekintünk arra, amink van, arra, ami körülvesz bennünket, akár a körülményeinkre, a minket körülvevő emberekre gondolunk. Mások elfogadása csak akkor következhet azonban, ha magunkat el tudjuk fogadni, szeretni tudjuk. Ezért a lelki béke megtartásának alapfeltétele, hogy magunkat minél inkább megismerjük, megértsük, elfogadjuk, szeressük.